FOXTERRIER

A foxterrieről általában

csilli villi


A foxi kicsi, de kíváncsi, élénk, éber, jó jelzőkutya. Aki egy foxit fogad a házába, az készüljön fel rá, hogy az elkövetkező 15 évben rengeteg időt fog labdadobálással eltölteni. Bármilyen kicsi is egy foxi, következetes nevelést igényel kölyökkorától kezdve, ha nem akarjuk, hogy a fejünkre nőjön. A felesleges keménység és szigorúság azonban csak még makacsabbá teszi, így inkább szeretetteljes, de következetes nevelést alkalmazzunk.


Megfelelő motiválással és őszinte dicsérettel kellemes és kiváló családtag válik belőle. Hogy sétálni indulva ne egy kötekedő hörcsöggel kelljen az utcára lépnünk, amint az oltások kialakították a megfelelő védettséget, minél több fajtársával találkozzon kis foxterrierünk, kölykökkel és felnőtt kutyákkal egyaránt. A helyes szocializálás sok kellemetlen kalandtól kíméli meg a gazdát, ugyanis a foxik hajlamosak túlbecsülni magukat, és akár egy falka rottweilerrel is felvenni a harcot, legyen ez bármilyen veszélyes is rájuk nézve.


Megfelelő motivációval gyorsan tanulnak, nemcsak kiváló agility-versenyző, de akár mentőkutya is válhat belőlük. Nem szabad azonban lebecsülni a foxterrier veleszületett vadászszenvedélyét, és nagy hangsúlyt kell fektetni a behívás tanítására, hogy bármilyen szituációban magunkhoz hívhassuk kutyánkat. Gazdája sohasem fog unatkozni, minden nap egy új kihívás lesz számára, de cserébe egy kedves, vidám társat kap, aki mindig képes megnevettetni kétlábú falkavezérét.


Saját tapasztalatom tappancs


Málna az hiszem a foxterrierek tipikus képviselője, hihetetlenül sok mozgás kell neki, valóban nagyon intelligens, gyorsan tanul, de emellett bizony nagyon makacs tud lenni. Általában érezteti velem, hogy bizonyos dolgokat csak azért csinál meg mert ő úgy akarja! Ilyen például a lefekvés – igaz ami igaz én sem szívesen feküdnék le a földre, főleg amikor hideg van – de a kisasszonynak meleg ruha védi a pocakját, így néha nem értem a habozását. Kiskorától kezdve jártunk más kutyuk társaságába, így elmondhatom hogy rendkívül jól szocializált eb lett. Természetesen ha bal lábbal kel fel, akkor még a legjobb barátait is megmorogja és ha azok ennek ellenére illetlenül szaglásszák, akkor bizony oda-oda kap.


Valóban csak szeretettel lehet foxit nevelni – bár azért szoktam vele kiabálni….rájöttem, hogy minél többet dícsérem annál gyorsabban tanul és ha ráförmedek akkor alkalmi süketet játszik. Az általános leírásban szó van a behívás tanításáról, miszerint nagy hangsúlyt kell rá fektetni. Folyamatosan gyakorolnunk kell, mert bizony ha Málnának nincs kedve visszajönni akkor nem is jön. Természetesen nem volt még rá példa hogy ott hagyott volna, mindig visszajön, csak nem éppen akkor, amikor én szeretném. Ettől függetlenül elmondhatom, hogy el merem engedni – ööö vagyis kihagytam azt a szituációt, amikor játszik a pajtásokkal…akkor nincs az az ember vagy állat aki el tudná onnan csalogatni.


Mindenesetre elmondhatom hogy nagyon sokat tanult a kutyaiskolában, mindenkinek ajánlom, hogy járassa kedvencét suliba (mármint ha kutyáról van szó)..Nagyon jó szocializáció szempontjából és a fegyelmező edzés is csodákat művel egy kutyuval – én aztán látom a foximon! Málna imád iskolába járni és én sem mondhatok mást – nagyon jó a társaság, én is és ez a büdös foxi is sokat -sokat tanulunk.Málna rengeteg örömöt okoz nekem, nagyon tud szeretni –érdemes vele sokat foglalkozni. Azt már nem is említem, hogy mennyire imád játszani, a frizbi a gyengéje – de ha meglát egy rongyot azért annak is ellátja a baját. Pihenésképpen Apuval birkózik egy nagyot és akkor elmondhatja hogy teljes volt a napja…utána megy a szobámba a külön bejáratú kosarába szundítani…



Zurück a főoldalra